Utolsó percek művészete

„- Aszondták sosem érnek ide.
- Ideérnek gyermekem, ahogy mi is odaértünk a Don partjához, csak ez egy kicsit kínosabb.”

Feburár 1. Csütörtök

2015. január 14.

Tersánszky Józsi Jenő 55 éves író
Buda, XII. kerület, Avar utca 9.

Este szakállam miatt vén zsidónak neveztek a munkaszolgálatosok, és a házparancsnok a pájeszomról beszélt. Fodrász volt a háznál, de csak élelemért nyír. Villany van jókor reggel és ágyúzás. Bár megmaradna a lakásom és hangszereim és könyveim és ruháim és bundám, és simán mehetnék Bukarestbe nejemmel…
Itt azért hagytam abba, mert e pillanatban belövés érte a házat. A szomszédunk harmadik emeleti lakásának teteje és padlása ripityára ment. Ő volt az, aki kijelentette, hogy lőjék szét porrá Pestet, mert katonailag nincs más szempont a győzésnél. Különben Isten különös kegye mentette meg a biztos haláltól, talán mert nekem este szalonnát adott. Egy pillanatra konyhájába húzódott, és akkor robbant az akna. Rémes koromeső zúdult ránk a kályhacsőből. Mi irigylésre méltó helyen, a kályha mellett lakunk a szögletben. Ennyi hátránya van, hogy minden robbanás, ami a közelben történik, ördögi hatású ránk. Feleségem arca olyan, mintha a fekete festés jött volna divatba az arcon. A gyász színe, a vörös helyett, egyelőre valóban aktuálisabb.

haz_ledol_kis.jpg


Pentelényi János 34 éves mérnök
Buda, II. kerület Olasz (ma Szilágyi Erzsébet) fasor 17.

Reggel aknatalálat érte a Rüdiger lakást. Két Csepelről idemenekült fiatalember, Rausz és Kósa éppen vízért voltak fönt a lakásban. A becsapódás után hullott az üveg és cserép a IV. emeletről az udvarba, a lépcsőházból pedig valaki segítségért kiabált. Az elsők között rohantam fel én is a Rüdiger lakásba. Ott feküdt vérbefagyva a két szerencsétlen fiatalember az előszobában a földön a törmelék között. Hordágyakat is hoztak fel hamarosan. Egy kis tétovázás után én vonszoltam rá az egyik szerencsétlent a hordágyra, azután ketten megfogtuk, és futottunk vele le a lépcsőn, miközben a tetőn újabb akna robbant. Amikor az óvóhelyre értünk, már nem volt élet benne. A másik áldozatot rokonai azonnal az Új Szent János Kórházba cipelték hordágyon. A műtőbe érve ő is kiszenvedett. Két sógor volt. Feleségeik és az egész rokonság, akik a Rüdiger lakásban laktak az ostrom óta, körülállták a szerencsétlent, és ájulások, összeesések után rettenetes sírással és jajgatással töltötték be az óvóhelyet. A kertben temették el az egyiket. Vermes tanár úr készített egyszerű deszkából keresztet sírjára. A másikat az Új Szt. János Kórházban helyezték örök nyugalomra. Délután a férfilakosságot kirendelték az utcára havat lapátolni. Több ízben igazoltatások voltak.


Gergely Magdolna 43 éves kémikus
Buda, XII. kerület, Mártonhegy, Fodor utca

Leköltözés a kazánházba. Reggel a 2 "civil mágyár" aknát szed és megrohamoztatják velünk a két házat. Feri, Boli (a fia, 17 éves) 1-1 baltával. Áthívnak a Kerekes házba, hogy meg akarnak dicsérni. Kapok két kis zsák rizst. Ott is szörnyű a rendetlenség. Egész nap bent járnak. Bolit, Ferit elviszik délután ágyút állítani, Kerekesék mellett az ágyú. Mi otthon alig bírunk velük. Péter kapitányék, bor délelőtt. Szerzsant Viktor mellettem, egy ronda dög Margit (szolgálólány) mellett. Éjjel van, megint akarják a fiúkat vinni, most jöttek vissza, kimerülten és átázva. Én elmegyek Antallal. Barikádépítés Kerekeséknél. Egy orosz aknára lépett, Juhász-bunker ajtajában kötözik. Szánkóra teszik. Juhász bútor kicipelése. Antallal fahordás. Pasast letolják, ezért őrült dühös. Elmegy Boliékért, neki "5 civil magyar kell, nem kettő." Boli rogyadozik, Margit sír, húzta a vizes cipőjét, orosz lökdösi. Mikor mennek, Bobi (airdale terrier) kifut a pincéből Boli után. Ez a mélypontja mindennek. Bobi megugatja az oroszokat, lelövik. Boli hangosan felsír. Mari (a lánya, 10 éves) magánkívül zokog. Én is sírok. Ránk fogják a puskát. Egy orosz vissza akar küldeni, mondom hogy jól vagyok, kutya miatt sírok. Barikád építés. A németek aknát dobálnak felénk. Rémes Hold. Haza.

gróf Széchényi Viktor 73 éves földbirtokos  
Buda, I. kerület, Úri u. 52.

Elterjedő hírek. Egy katona rádiót hallott, mely szerint ismét megadási felszólítást kaptunk ma éjfélig. Ha nem engedünk, éjfélkor megkezdődik Buda lángbaborítása fosfor bombákkal!


Veres Péter 48 éves író, politikus, a Pesten megjelenő Szabadságban

Az üres boltok, műhelyek, kórházak, irodák tulajdonosai és munkásai sem leshetik tétlenül, hogy mikor hozza be a vidéki paraszt a finom ennivalót, hanem a főváros körül elterülő, s most bevetetlen maradt nagybirtokból vállaljon 100-200 vagy több száz négyszögöl földet, és ásóval, kapával munkálja meg. Ugyancsak ténylegesen dolgozó munkások is, még családtagjaik is hétköznap délutánokon munka után és szombaton, vasárnap ne víkendre és túrára, ne csónakázni vagy strandolni menjenek a természetbe, hanem ásni, kapálni, vetni, gyomlálni. Nem apró vitaminkertekre, nem divatos földművelési játékra, hanem komoly termelőmunkára gondolok. Aki pedig nem hajlandó erre, aki a készet várja, és továbbra is bujkálni akar a Társadalom zavarosában, azt könyörtelenül rá kell szorítani a termelőmunkára. Asszonyt, gyereket, mindenkit. Munkára hát, mihelyst nyílik a február.


Hirdetés a Szabadságban

Élelmet adok annak, aki forgalmas helyen üzlethelyiséghez juttat. Cím a kiadóba.

 

A bejegyzés trackback címe:

https://utolsopercek.blog.hu/api/trackback/id/tr427119329

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.